Hétfőn a Magyar Zene Házában mutatták be az idén április és október között esedékes oszakai világkiállítás Magyar Pavilonját, amelyen már csak az utolsó simításokat végzik a helyszínen. Az esemény és a világkiállítás rangját jelzi, hogy a sajtótájékoztatón megjelent Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is, aki elmondta,
nemzetgazdasági érdek, hogy az oszakai világkiállításon méltó módon képviselje magát Magyarország, hiszen csaknem 160 ország szerepel az eseményen, amelynek várhatóan a fél év alatt 25 millió látogatója lesz.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar turizmus szempontjából is kiemelten fontos az oszakai világkiállítás. Fotó: Mandiner/Ficsor Márton
A miniszter szerint az országimázs mellett a turizmus miatt is jelentősége van a részvételnek, a cél az, hogy Kína és Dél-Korea mellett Japánból is több turista érkezzen hozzánk, bár Japán is rátalált már Magyarországra, tavaly 44 százalékkal több turista jött a távol-keleti országból, mint egy évvel korábban. Nagy Márton szerint a magyar turizmus hasít, csúcsokat dönt, jelenleg a GDP 13 százalékát teszi ki a turizmus, és az oszakai világkiállítás jó alkalom lesz arra, hogy még több turistának hozzon kedvet Magyarországhoz.
A kedvcsinálás jegyében alkották meg a világkiállításon szereplő Magyar Pavilon koncepcióját a szakemberek, az épület egyszerre hordozza magában a természetközeliséget és az épített örökséggel való együttélés fontosságát. Mint Drozsnyik Dávid, a Magyar Pavilon kreatív koncepciójáért felelős szakember elmondta, arra törekedtek, hogy megmutassák a magyar és a japán kultúra párhuzamait, méghozzá a népzene, a népdal, azon belül dallam formájában, hiszen a pentaton alapú dallamok a japán és a magyar népzenében is tetten érhetőek. Mint hozzá tette, a koncepció az volt, hogy élményt adjanak a látogatóknak, erre pedig a magyar népdal tökéletes választás. Mindehhez Vági Bence, a Magyar Pavilon művészeti koncepciójának megalkotója annyit tett hozzá, hogy
a népdal lesz a középpontban a dómnak nevezett, szénaboglyát stilizáló épületben, ahol 15 percenként egy magyar népdalénekes lép a közönség elé, nem mellékesen csodás zenei aláfestés mellett.
A Magyar Pavilon formaruháit a tervező, Bódis Boglárka mutatta be. Fotó: Mandiner/Ficsor Márton
A Magyar Pavilon tervezője, Zoboki Gábor építész elmondta, arra törekedtek a tervezésnél, hogy a magyar népdalokban szereplő természeti képeket jelenítsék meg az épületnél, így lett boglya alakú a népdalelőadásoknak helyet adó épület, de a fának is nagy szerepe van, nem csak belül, de kívül is visszaköszön a famotívum. „A japán és magyar népi építészetben egyaránt fellelhető beépítési mód és településkép, valamint a természet adta építőanyagok inspirálták az építészeti koncepciót.
Az épület a táj és a paraszti kultúra egységét hirdeti, hiszen népzene és néptánc kultúránk a magyar lélek tükre”
– fogalmazott az építész.
Ördögh László kreatív szakember az esemény kabaláját, Miska kancsót mutatta be, Csapody Balázs pavilonban kialakított étterem gasztronómiájáról ejtett szót. Mint elmondta, az ételkreációknál az volt a fókusz, hogy a jobbára japán látogatók megismerjék a magyar népi konyha remekeit, a rakott krumplitól kezdve a túrógombócig, természetesen egyedi, kreatív tálalásban. Azt is elmondta,
minden ételhez bort is ajánlanak, s nem titkolt cél, hogy a Magyar Pavilon látogatói megismerjék, megkedveljék a magyar borokat, különösen a tokaji hegyvidék borait, de fröccs és magyar gyümölcsökből készült szörp is szerepel majd az étlapon.
Koós Réka egy csodás népdalt énekelt. Fotó: Mandiner/Ficsor Márton
Bódis Boglárka divattervező álmodta meg a Magyar Pavilon formaruháját, mint kifejtette, ragaszkodtak hozzá, hogy magyar műhelyekben, magyar varrodákban készüljön a formaruha, amelynek egyszerre kellett arra törekednie, hogy visszaadja az elképzelt népies koncepciót, ugyanakkor arra is figyelni kellett, hogy a viselőjük egész nap ebben a ruhában fogadja a vendégeket, tehát praktikusak, kényelmesnek is kell lennie. A sajtótájékoztató végén a résztvevők ízelítőt kaptak az oszakai Magyar Pavilon programjából és Koós Réka tolmácsolásában hallgathattak meg egy csodás magyar népdalt.
Nyitókép: A Magyar Pavilon látványterve, háttérben a stilizált boglyával. Fotó: Expo 2025 Magyarország.
A Benfica elleni Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő visszavágóját megelőző sajtótájékoztatón a média képviselői és Hansi Flick vezetőedző a Barcelona szombaton elhunyt csapatorvosára, Carles Minarro Garciára emlékeztek.
Mely területek kellene leginkább fejleszteni Budapesten? Milyen megoldásokkal könnyíthető meg a lakáshoz jutás? Hogyan törhet ki a turizmus terén a főváros abból a skatulyából, hogy „Budapest olcsó és szép”? Többek között ezekről kérdeztük Tiborcz Istvánt, a BDPST Group tulajdonosát a az iCon-intelligent economy Gazdaságpolitikai Konferenciáján. Interjúnk.
Az Ázsiából érkező turisták kiemelkedő, 46,5 százalékos növekedése és a román vendégek 56,6 százalékos bővülése húzta felfelé a magyar turizmust 2025 elején.
Tóth Alex az elmúlt egy-két hétben már egyre jobban reménykedett abban, hogy bekerül Marco Rossi keretébe, mégis meglepetésként érte a hír, hogy számít rá a szövetségi kapitány.
Edgars Rinkevics hazájában már megkezdődött a társadalmi párbeszéd a nők kötelező katonai szolgálatáról is.
p
0
5
21
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
altercat1
2025. február 24. 16:58
A japánok kedvelnek minket. Egyrészt, mert szövetségesek voltunk a II. vh-ban.
(Nincs bennük az a hülye görcs, mint a németekben, hogy "Jaj! Mit csináltam?!" Az ellen egyébként ugyanazt tette, csak az usában nem volt tífusz járvány [ami persze a németeket is irtotta]...)
Aztán, mivel altáji a nyelvük (a koreaival együtt), van néhány közös szavunk is.
A két világháború között kezdődött a kulturális érdeklődés egymás iránt.